Bármely véna fontos alkotóeleme a szervezet keringési rendszerének. Az emberi testben lévő vénák száma nagyon nagy. Pontosabban, ez egy véredény, amely összegyűjti a vért a kapillárisokból, és a szív felé szállítja.
A véna fala több rétegből áll: endotélium, lágy kötőszövet, izomszövet és sűrű kötőszövet. Ez a fő különbség az artériáktól. Az artériák nagyobb nyomást hoznak létre, amikor a vér áthalad rajtuk, ezért stabilabb kerettel kell rendelkezniük. Ebben a tekintetben a lágy kötőszövet helyett a faluk rostos réteget tartalmaz. Ezenkívül a vénának szélesebb a lumenje, és sokkal kisebb a véráramlás sebessége rajta.
Az emberi test összes vénái együtt kiterjedt vénás hálózatot alkotnak. Ebben a cikkben részletesebben fogunk beszélni az alsó végtagokban lokalizált vénás struktúrákról. Három csoport képviseli őket: felületes erek, mélyerek és perforáló erek. A perforáló erek azért kapták ezt a nevet, mert perforálják az alsó végtagok fasciális és izomszerkezeteit, összekötve a felületes és mélyvénás hálózatokat. A mély érréteg tartalmazza a legnagyobb mennyiségű vért. Ezenkívül érdemes megjegyezni, hogy szinte minden vénának van egy speciális szelepe a szerkezetében. Ezt a szelepet úgy tervezték, hogy a vér csak egy irányban áramolhasson, nevezetesen az alsó végtagoktól a szív felé.
A varikózus vénák olyan kóros folyamat, amelyben a vénás fal elvékonyodása, valamint ezen erek tágulása és meghosszabbodása figyelhető meg. Ezen túlmenően, ezzel a betegséggel specifikus aneurizmaszerű csomós kiterjedések képződnek. A statisztikák szerint ez a patológia szinte minden harmadik nőben fordul elő, és leggyakrabban fiatal korban alakul ki.
A varikózus vénák számos okból előfordulhatnak. Ide tartoznak elsősorban az életmód vagy a munkakörülmények, amelyek túlzott stresszt okoznak az alsó végtagoknak. Nagyon fontos, hogy gyakran ugyanabban a helyzetben, például állva vagy ülve. Ha egy személy túlsúlyos, fennáll a veszélye egy ilyen kóros folyamat kialakulásának. Fontos tényező az örökletes hajlam. Ha a közeli hozzátartozóknak hasonló problémáik voltak, a következő generációkban előfordulásuk valószínűsége többszörösére nő. További hajlamosító tényezők a különféle hormonális zavarok, a túlzott stressz, a kiegyensúlyozatlan táplálkozás, a kényelmetlen ruha vagy cipő viselése, valamint a szív- és érrendszeri vagy keringési rendszer különböző betegségei.
A varikózus vénák annak eredményeként jönnek létre, hogy a fenti tényezők bármelyikének hatására a vaszkuláris szelepberendezés meghibásodik. Ez ahhoz a tényhez vezet, hogy a szelepek már nem tudják megakadályozni a vér fordított áramlását, ami nyomásnövekedést eredményez az alsó végtagok edényeiben. A megnövekedett nyomás hatására a vénák átmérője kitágul, és maguk is csavarognak. Ezenkívül az érfal izomrétegének elvékonyodása, valamint az érrendszeri tónus idegi szabályozásának megsértése.
A varikózus vénák tünetei
A varikózus vénák fejlődése során több egymást követő szakaszon mennek keresztül. Az első szakaszt kompenzáltnak nevezik. Ebben az időszakban a betegnek nincsenek szubjektív érzései. Az egyik vagy mindkét láb kitágult vénás ereit vizuálisan azonosítják.
A második szakasz alkompenzált. Ezt a szakaszt az alsó végtagok gyors fáradásával kapcsolatos panaszok, valamint duzzanat jellemzi, különösen az esti órákban. Ezen kívül olyan tünetek jelentkezhetnek, mint a kúszás érzése, időszakos mérsékelt lábgörcsök, valamint enyhe duzzanat a munkanap végén.
A varikózus vénák harmadik szakaszát dekompenzáltnak nevezik. Ebben az esetben az este fellépő duzzanat kifejezettebbé válik. Létezik egy fájdalom szindróma, amely nagyon változatos lehet. Egyes betegek fájdalomról panaszkodnak járás közben, míg mások nyugalomban is észreveszik. Jellemzője a bőrviszketés, valamint az alsó végtagok bőrének gyakori gyulladásos betegségei, például ekcéma vagy dermatitis. Maga a bőr túlzottan kiszárad, fényes és gyakran hiperpigmentált lesz. A kitágult erek a bőr felszíne fölé emelkednek, és vizuálisan jól láthatóak.
A visszér megfelelő kezelés hiányában az alsó végtagok thrombophlebitiséhez, valamint keringési elégtelenséghez vezethet.
Vénák vizsgálata visszérre
Mindenekelőtt a varikózus vénák diagnózisa klinikai adatokon alapul. A jogsértések mértékének felmérésére a következő műszeres módszereket alkalmazzák:
- Ultrahang diagnosztika;
- Duplex angioscanning;
- Az alsó végtagok reovasográfiája.
Visszerek kezelése és megelőzése
Az ilyen kóros folyamat kezelésére mind konzervatív, mind sebészeti módszerek alkalmazhatók. Ez közvetlenül a betegség súlyosságától függ. A konzervatív módszerek közé tartozik a kompressziós harisnya vagy rugalmas kötések használata, a flebotonika, valamint a fizikoterápia.
A sebészeti kezelés módját minden egyes beteg számára egyedileg választják ki.
Ennek a betegségnek a megelőzése érdekében korlátoznia kell az alsó végtagok túlzott stresszét, fenntartani a normál fizikai aktivitást, és figyelemmel kell kísérnie a szív- és érrendszer állapotát.